Szaporítás, fogyasztás

A szemek különböző kötési módszereivel már megismerkedtünk - valahány felszedett szemmel egy vagy kétoldalas textúrát már létre tudunk hozni, és innen nincs is messze, amikor már nem csak négyzet/téglalap alakú dolgokat tudunk kötni:)

Ahhoz, hogy kötött darabunkat formázni, alakítani, a tervezett szabásmintához igazítani tudjuk, szükségünk van a szaporítás és fogyasztás (igen, mindegyikből több verzió van, természetesen:) ismeretére.

Nézzük először a szaporításokat. Szaporítással tulajdonképpen megnöveljük a kezdetben felszedett szemeink számát. A választott módszer pedig attól függ, milyen célből van szükséges szemnövelésre. Például alulról kezdett ujja kötésekor egyre bővülni kell a darabunknak, ahogy haladunk a karöltő felé - itt célszerű egy nem hangsúlyos szaporítást (1 szemből 2 szem) választani. Vagy például felülről kezdett, szaporításokkal kialakított raglán pulóvernél/kardigánnál/mellénynél szintén használhatjuk ezt az egyszerű módszert, de a darab egyébkénti mintázásához igazodva választhatjuk a ráhajtást, vagy a keresztszálakból való szaporítást is. Egyesével mutatom, melyiket hogyan készítjük:

Egy szemből két szem (ha a fonáka sorban simán kötjük le az így szaporított szemet, akkor lyuk lesz a szaporításnál, ha azonban a fonáka sorban hátul öltött,  csavart szemmel kötjük le, akkor alig lesz látható a szaporítás helye):

Keresztszálakból  való szaporítással kicsit hangsúlyosabb, de nem annyira markáns hatást érünk el, mint a ráhajtásos szaporítással. Tulajdonképpen két szem között felvesszük az előző sor szálát - attól függően, hogy merre szeretnénk "dönteni" a szemet: jobbra vagy balra (vagyis előlről vagy hátulról), nézzük:

A leghangsúlyosabb - tehát a szaporítás helyét leginkább kiemelő - módszer a ráhajtással készült szaporítás. Csipkeminták kötésekor általában ezt használjuk (megfelelő számú szaporítás mellé megfelelő számú fogyasztás társul - csipkeminta kötésekor nem elsősorban az a cél, hogy megnöveljük a szemek számát, hanem a kijelölt helyeken végrehajtott speciális öltésekkel formázzuk a csipke mintázatát):

Azonban nemcsak a szemek számának növelésére, hanem sokszor a szemek számának csökkentésére is szükségünk van. A fogyasztásokkal tehát tulajdonképpen csökkentjük a kezdeti szemeink számát. Például fentről lefelé kötött ujjánál a csukló felé haladva egyre  szűkül a darabunk, vagy például a karöltő és a nyakkivágás szép kialakításához is elengedhetetlen a fogyasztás. 

A legegyszerűbb fogyasztás, amikor 2 szemet simán összekötünk - ilyenkor egy egyszerű jobbra dőlő fogyasztást kapunk, 2 szemből 1 szemünk marad a művelet végrehajtása után, nézzük:

Néha - jobbra dőlve - az is szükséges lehet, hogy 3 szemből maradjon 1 szemünk, azt készíthejtük a következő videón bemutatott módszerrel (is):

Fogyaszthatunk úgy is, hogy a fogyasztás utáni szemünk balra dőljön (lényeges a szem iránya, például egy nyakkivágás egyik oldalán dőljenek jobbra, másik oldalán dőljenek balra a szemek!), ehhez bemutatjuk az egyszerű (2 szemből 1 szem lesz) és dupla (3 szemből 1 szem lesz) módszert is:

Fogyaszthatunk még úgy is, hogy a fogyasztás utáni szem nem dől semmerre, egyenes marad, ezt pedig így készítjük:

Ezeket a technikákat - ahogy én is tettem a videókban - egy kisebb próbadarabon célszerű először elkészíteni, akár többször is, akár össze-vissza variálva a különböző szaporításokat és fogyasztásokat - így láthatjuk, hogy melyikkel milyen eredményt érünk el.

Próbálgassuk, szaporítsunk, fogyasszunk - innen már csak egy lépés bármilyen komoly darab elkészítése.

Mindenkinek jó kötögetést kívánok!